iskolai képzés könyvelése profilban
Commenti
-
Bevált gyakorlat azt hiszem, nincs: a segédletek családfa részében nulla találat az "iskola" bármilyen változatára.
Amikor anyai dédanyám bátyjára bukkantam apai dédapám iskolatársaként (két megyével arrébb), egyedi eseményként vittem fel, de azt hiszem csak azért nem foglalkozásként, mert arra nem gondoltam.
Anyósom nagybátyjánál a gimnáziumi értesítőket csak forrásként csatoltam (ömlesztve).
Nagyapám egyetemi leckekönyve és édesapám tanulmányi értesítője itt vannak a zongorán; már évek óta várják, hogy eldöntsem, mit csináljak velük. (A felelősséget csak félig viccből ruházom át az FS-re, amiért az "egyéb kapcsolatok" részben nincs a "tanár-tanuló"-ra alkalmas választás. Nagyapám rövidéletű orvostan-hallgatói pályafutása alatt férjem Híres Rokonának a nagybátyja tanította anatómiára, amit érdekes volna felvinni a fára valahogy. [Lenhossékra foghatjuk, hogy lelkész lett.])
1 -
Köszönöm, Júlia kedves tapasztalat megosztásod.
Kérdésem a személy és az általa látogatott intézmény "itt tanult" egyszerű kapcsolatára gondoltam. Az ott tanító oktatók "map-pelése" -mivel nem rokonok- eszembe sem jutott.
Onnan jön indíttatásom, hogy korunkban legalábbis egy fontos személyi kulcsterületnek tartom az iskolázottságot. Amikor egy referencia családfa adatbázist szeretnék építeni, abban az ezzel kapcsolatos tételeket ismétlődő tömegjelenségnek látom. Ebből következően célszerű, hogy ezeket egy csokor irányelv mentén azonos módon könyveljük. Ha ebben esetlegesen mozgunk, azzal későbbi kereséseink számára okozunk csapdákat, bizonytalanságokat.
A zongorán türelmesen várakozó hivatkozási dokumentumaid kiváló illusztrációk! Nálam is vannak hasonlók, és módfelett szeretnék ott tartami, hogy úgy a (külső) könyvtári elérhetőség, mint a családfában való hivatkozottságuk kerek és összefüggő! Ami fontos az hamar elérhető, ami új elem, az könnyen felvehető. Kb. ez a motíváció hajt.
__________
Leírásod alapján ha kialakítok egy magamnak jónak látszó rendet és azt alkalmazva építkezem, már előrébb vagyok célom felé. Nem kell aggódjak diszciplínáris ütközések miatt :) !
Köszönöm a gondolatokat!
F. Péter
1 -
Hazafelejövet azon morfondíroztam, hogy tulajdonképpen az életben nem az iskolázottság számít, hanem az eredménye: a foglalkozás vagy hivatás — amit minden családfa-program és -oldal szépen kezel.
(Néha körbejár a kérdés, hogy vajon a család orvosa milyen jegyeket szerzett orvostanhallgatóként? És van-e bárkinek fogalma, hogy bíró úr hol hallgatta a jogot? Későbbi életükben egyik részlet sem számít: az a lényeg, hogy jártak iskolába és nem buktak meg.)
0 -
Ez igaz, Júlia.
Viszont a későbbi eredményeket (az esetek oroszlánrészében; ellenpéldák Bill Gates és Steve Jobs) mégis az iskolák elvégzése alapozza meg. Hozzátéve, hogy ott épül ki az alany körül az az ismeretségi kör, ami megtermékenyítő szellemi környezetként funkcionálhat későbbi éveiben. Tehát az iskolák behivatkozása feltétlen árnyalja a képet.Nem azt mondom, hogy e források gyűjtésére poroszos makacssággal kell törekedni, de ha előkerül egy ilyen, miért ne jegyeznénk föl a személy profiljába? A kerekedő életút ismeretének valamely későbbi stációjában esetleg releváns összefüggés tárható fel ismerete révén.
_____________
A családtörténet építés nyilván teljesen szubjektív. Kiterjedt fát építeni biztos lehet gyorsan, de egy idő után azért kérdésessé válhat, hogy mennyire állja ki a valóság próbáját. A tárgyszerűséget pedig csak objektív forráskatalógus teremtheti meg. Ami hivatkozható. Megértésem szerint itt kezdődik a családfa kutatónak a mélyvíz. Egy bizonyos terjedelmen túl, ha nem kezeljük módszeresen a forrásokat, félő, hogy esetleg Münchausenné válunk: a családtörténet esetleg kicsit más lesz, kozmetikázottabb, mint amennyit az ismert források alátámasztanak. Saját tapasztalataim alapján úgy látom, belső használatra szükséges egy részletes családtörténeti nyilvántartás, ami az ismert forrásokat is magába foglalja, mégpedig megfelelő idézésekkel. A családtörténész számára ez olyasmi, mint amit bizonyos modern diszciplínák "body of knowledge"-nek (BOK, ismeret-test) neveznek.Hogy egy egyszerű példával éljek: egyik dédapám -akinek életútja az egyik legjobban ismerhető a múltból- születését csak hónap pontossággal ismerjük. Nincs még meg a születésije. A napokban került szemem elé a családfa profilja, és meglepve láttam, hogy "1851. augusztus" szerepel születésnap megjelölésként. Ahogy pestiesen mondjuk, lövésem nem volt egy ideig, honnan jöhet az augusztus. Pár forrásba bele kellett böngésszek, keresgéljek, hogy megtaláljam a hitelest, ami tartalmazza ezt az adatot. Nem tudtam fejből azonnal felidézni, honnan jön a hónap. És ilyenkor természetesen az is homályban marad, hogy a rejtőző adat mennyire hiteles, megbízható; mekkora lehet a bizonytalanság még azzal együtt is, hogy megvan?! Egy más típusú eset, csapda, amikor például teljesen azonos nevű kortárs házaspárt hiszünk rokonnak, és kapcsolunk be a családfánkba. (Előfordult ilyen a gyakorlatomban.) Ha nem nézünk alaposan a források mélyére, zökkenés nélkül mehetünk ilyen tév-vágányra.
Ezek nüanszok. De, mint tudjuk, az angyal a részletekben, az ördög azok hiányában rejlik.
0 -
Szerintem az FS forrás-gyűjtési eszközei a legjobbak az általam kipróbált rendszerek közül. Vannak hibái, de ezektől függetlenül szépen lehet itt bármilyen forrást nem csak idézni, hanem a belőle levont következtetésekhez egyenest csatolni ("cimkézni"). Igaz, hogy néha a sok körülbelüli forrás között elveszik a pontosabb, de szerintem azokra az esetekre nagyszerűen alkalmas az "érv" doboz.
Azzal száz százalék egyetértek, hogy az iskoláról vagy egyéb "csak" érdekességről szóló forrásokat csatolni kell, ha előkerülnek. Sőt, ha megfelelő adatbázisba botlunk, az ilyesmit érdemes külön felkeresni, még a jól-alátámasztott ősöknél is, mert ki tudja, hogy mi adja majd a szálat, ami alapján a kőfalat ledönthetjük.
1